Reggelente a fürdőszobában bekapcsolom a rádiót.
Na, nem Sokol, az kihalt a készletemből,
de ez is a régi zsebkategóriába tartozik.
Ma: 2007 október 11-én, kezdődnek a
Három Születésnapok.
1948-ban: Költő-Verbőczy Antal érkezett, ki
„A századtól a harmadik háború félelmét,
Októbertől az Eszmét kapta”,
11-e az Osztályra emlékeztette,
kik azon a napon kapták félhavi bérüket,
s ma, a megbicsakló józan ész leíratja:
huszonöt éve elveszett.
12-e a holnap: fiam ünnepe,
– persze már 1969-et írtunk.
13-a atyai barátomé,
– ki majd húsz éve Zalába költözött –,
s idézi 1935-öt.
Ennyit a Három Születésnapokról,
mi nem olcsó fogás, mit a költő kreál,
bár mégsem szocreál.
Nos, hallgatom a „dyras” feliratú kis rádiómat,
hol slágerek, régi idők zenéi szólnak
– nekem is jár pár percnyi kábulat –,
valaki gitározik, barokk, heavey metalos lüktetés,
állok a zuhany alatt,
s a vízzel emlékek ömlenek a valamikori ezredvégből:
Egy elegánsnak mondott szállodában, garden partyn
– akkoriban olyanokba jártam –,
s egy felkapott zenész dalaira szórakozott
az itallal töltött publikum.
Május vége, június eleje lehetett
– az idő pontosítása nem érinti a történetet –,
hétéves leányom és sok más gyerek
szaladozott az asztalok között,
vagy a színpad előtt billegett.
A hangulat emelkedett.
Alig tűnt érdekesnek a szakállas, enyhén ittas úr,
– kezében borosüveg –, ki a pódiumra tévedt.
Mosolyogtak az emberek, mosolyogtak a zenészek,
sőt, talán a vicc, a show miatt: felé gitárt kínáltak.
A szakállas leült,
borát széke mellé tette, megsimogatta a húrokat.
A mesék általában így kezdődnek,
s mint akkor, néha úgy folytatódnak.
Csoda történt a húrokon.
Lányunkat magához hívta,
unokájáról szólt az őszes úr,
hogy ő is így, és ő is úgy...
na persze, angolul.
Mi fér e mesébe még, mit az emlékezés idehív:
Igazi örömzenét kaptunk akkor este:
A gitárnál Mick Box, a Uriah Heep.
Valamelyik fiókban, egy szalvétán
a föntieket igazoló pár angol szó van,
én meg elmesélem a történetet,
mikor egy békából királyfi lett,
s talán egy órán át nem volt boldogabb nálam
2000 koranyarán,
Balatonfüreden, a Marinában.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.