Birtalan Ferenc versei

  mint szent pál az oláhokat sok régi május itt hagyott hiába álmodom őket eltűnnek mind a kiscsajok   jól tudom sosem növök fel orgonás esték ha jönnek csöpp meleg kezeket érzek fölékszerezik a csöndet   istenem de szépek vagytok harisnyásan tarka blúzban nincs…

  ide kerülhetne egy női név a szent márk tér a trevi kút egy mediterrán május este mindenholvirágzás   jó lenne de valamiért nem illik ebbe a versbe a május igaz de ki ért miért nem jön össze ez se   ideírhatnám a nevedet lehetne fiktív végül is kit…

  jaj messzirőlmegyek tehozzáderetnek fiadhogy kimájusoznádmegyek kövekés fű közöttvadszederruhábaöltözökmegyek járatlanutakonmindig felédfeléd vakonszememen fényes fillércsak az égminden percújabb szakadékjárok gyerekkéntálmodozvatavaszt a fázójázminokramegyek ködbe…