Körök a szemem előtt versíráskor
jobb ha csukva tartom a szemem
élesedő kép emlékezem
mintha szürke köröket róna
settenkedik a glaukóma
eléltem réges-rég a testem
bajaimat magam kerestem
ittam pálinkát sok borokat
eljátszottam a szép-koromat
nem hőzöngök nem berzenkedek
néha hagytam szerethessenek
néha tűrtem hogy hozzám érnek
remélem így pontos és érted
jegeskávé fröccs az asztalon
ránk borul a sötét ég vakon
nekem még kenyeret kell venni
nagykörút szerda este ennyi
verstanilag talán nincs hibája
megyünk a sarki cba-ba
még megsimogatom a kezed
egyszer majd ezt emlékezheted
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.