volt hatvanegy napunk a közös ég alatt

beleborzongok

Veled együtt én

a maradék a satnya

mit tudtam én mi van New Yorkban

mit tudtam én hol ki a magyar

homlokomon az átszúrt érbe

lüktetett

anyám vére

nem tudta ő sem én se

az óceánon túl elfogy

egy kis haza nagy zenésze

van-e kezdet

van-e valami készen

hatvanegy év után sincs válaszom

kínzatunk gyönyörben szenvedésben

s ha szívűnkig ér egy zongora

hegedű hangja

megértjük-e miért jöttünk

e nagy kalandra

ide hol gyermekgyönge az egység

kellenek hát kik küldetnek szeressék

verssel ecsettel sámánvarázzsal

húrosokkal ütőkkel cselesztával