úgy szar az egész ahogy van
mit reméljek mire várnék
majd hetven év mint az árnyék
borul fölém és eltemet
reméljek új évezredet
hiába akarom értsem
rég nem hiszek a tévedésben
bitangok közt születtem élek
hogy hihessem magam szépnek
nézek a gyászoló tájra
döglött komondor a gyárudvar árva
karcos tüdőmbe levegőt venni fáj
fót hátán fót baszhatjuk mihály
ez a hazánk ki tud jobbat
még a hitünkből is lopnak
gaz pribékek úri roncsok
tépik a maradék koncot
nem lánctalpak taposnak szét
mi gyalázzuk meg az eszmét
tort ül fölöttünk a voltság
mi lesz veled magyarország
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.