napok óta rosszalkodik a gyomrom
mára kicsit jobb lett
gondoltam csinálok köménymaglevest
mikor kezdtem kilábalni egy betegségből
anyu mindig azt adott s ha jól esett
az gyógyulásomat jelezte
kanalazgattam mikor eszembe jutott
ha tojást is csurgatott bele
rongyoslevesnek nevezte
amiről mindig a szegénységre gondoltam
nem a barnás –savanykás lében
mert a kanálnyi ecet kihagyhatatlan
szabálytalan darabkákban úszó tojásra
fiú létemre sose figyeltem
hogy készíti a mindennapit
ahogy apám billegő járását hanghordozását se
régóta visszaérzem a szeretett ízeket ha főzök
s ha szólok néha megrettenek
honnan szólt apu
s járásom engem mint őt
épp úgy billeget
zárva az ajtóm
ritkán jön vendég
egyedül vagyok mint mesékben a vének
van hogy fölkapom a fejem
szent ég megint magammal beszélek
mintha örökké valakikkel lennék
keverem a rántást
anyu megszórja köménnyel
hallom a csoszogást
apu lépdel
megterítek
az asztal másik felére nézek
hozok még egy tányért
hogy is felejthetnélek ki téged
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.