szükségeltetnek jó borok
ha az ember versek közt kóborog
miként hajdanvolt donqui
vagy nemtudomki
egy életet dúl szinte át
szívvérvörössel keres arát
ki segget ráz könnyű pénzér’
bár tudja jól a don az éhbér
csatakos álmából ébred hatkor
bizony érzi beszart a lovagkor
nem igen érti mire vár még
virslibe töltötték rosinantét
az egész világ lepukkant kocsma
költőkre szajhákra rossz borokra
telik még ha telik
élni talán egy másik alkalommal
addig kancho harc a sok malommal
egy újabb reggelig
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.