Az úgy vót, hogy mútt télen, ménk föl Budára az asszonnal, mert ottan egyszer vót kutyavásár, és ahogy járunk, megláta egy nagy loncsos fehér kutyát, az meg csak megy szegín erre-arra. Erősen megsajnálta az asszon, s mondá: vegyük meg. Vak az a kutya, mondok, gondolj csak bele, baj lehet abból. De beszélhettem én. Hát így lett látássérült házőrizőnk. Ment a kertben erre-arra, mi meg csak kerűgettük. Osztán megesett a baj egy hajnalban gyüvet. Az asszon lába elé vetette magág, a meg csak átalkecskebucskázott rajta. Hát ezért is jó, ha az ember fiának van egy-két trafikárius üzlete, ha már vak a komondor a háznál.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.