rohangáltam a hosszú sor mellett
a kenyérgyári kultúrterem vasajtajánál
ott mentünk be ha bál volt ha vetítettek
ott adták ki a kenyeret
októbervég sütött a nap
oldalamon pisztolytáska
hulladék anyagból szabta jóska
ült a csikón
kezében tűk az ár
bőrgyűrűk ujjain
ne vágja föl a gyantázott medvecérna
anyunak szóltak
valaki még rálő a gyerekre
le kellett vennem azonnal
jóska akkoriban sok igazit varrt
bár főleg tizenhat szeletes
csöcsös focikat
a szíjgyártóktól
a szigetvári utcából hozta a munkát
aztán kallódott mindenfele
mondták nem jó játszani vele
Nehéz az őszinte élet és hazudni bűn.
Úgy járkál a nép akár egy kövér ember.
Hízik a bűntől, hogy igazi énjét eltakarja.
Mosolyog, mikor fáradtan összeesne.
hol a pisztolytáska
anyu jóska a kenyérgyár
én még úgy teszek mintha élnék
szabadon
jaj szabadon
hívogat sok látványpékség
hűl minden
mint a forradalom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.