LONGFELLOW
(Makk János inas-társam nyersfordítása alapján, 1960-61-ből .)
AZ ESŐS NAP
Hideg, borús és sötét a nap.
Esik az eső, a szél sohasem fárad.
A szőlőtőke lapul az omló falnál,
S holt levelek hullnak a fuvallatnál.
Sötéten borús a nap.
Életem hideg, borús, sötét.
Esik az eső és sohasem fárad a szél
Gondolataim az omló múlthoz tapadnak,
De ifjú reményeim semmibe hullanak.
A napok sötétek, borúsak.
Légy csendes! Ne zúgolódj szívem.
Süt még a nap, túl a kék opálhegyeken.
Sorsod mindnyájunk közös sorsa.
Kell, életünkben essen az eső néha.
Kell néha a sötétség, ború.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.