Jutka, Jutka,
kukoricacsutka!
Pereg, pereg le a szem,
tyúkok eszik, asziszem.
Sorjáznak a malacok:
nekik miért nem adok?
Attól aztán híznának,
dagadnának sonkának.
Rut-rutol a pulykanép:
kevés ez az eleség,
igyekezzél, morzsolj többet,
látod még, mennyien jönnek?
Liba gágog, kacsa hápog...
Én itt nem kukoricázok!
Nem kell aprójószág egy se,
sipirc, irány Budapestre!
Véget sem ér ez a perc:
hamburger és mekdonelc,
sok cinema rám vár csak,
megnézem a plázákat!
Ne várjanak a tikok,
estig itten maradok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.